Piotr Smolnicki

Arkadiusz Bernaś igazgató,Piotr Smolnicki, Małgorzata Takács,Vásárhelyi Antal a megnyitón

Arkadiusz Bernaś igazgató,Piotr Smolnicki, Małgorzata Takács,Vásárhelyi Antal a megnyitón

A megnyitó

A megnyitó

a meghívó
a meghívó
Piotr Smolnicki Budapesti  kiállításának enteriőrre

Piotr Smolnicki Budapesti kiállításának enteriőrre

Piotr Smolnicki Budapesti  kiállításának enteriőrre  II.

Piotr Smolnicki Budapesti kiállításának enteriőrre II.

A megragadott idő

Piotr Smolnicki írja a meghívó szövegében „Mostanában valóban az elmélkedés és az idő megállítása vált legnagyobb menedékemmé, amelyben nem mérem az időt, amelyben mentem az időt. Olyan térség ez, ahova nem kell időtlen értékekkel tolakodnom, ahol az emlékezés válik az egyetlen igazi létté, az idő pedig megszűnik létezni.” Én ezekért a gondolatokért is vállaltam, hogy megnyitom a kiállítást, még mielőtt láttam volna a képeket. Egy kicsit másként, átfogalmazván a művész gondolatait. Minden alkotás, minden létezés időben kezdődik: mielőtt egy dolog létezne, saját ideje sem létezhet. És Mircea Eliade gondolatával le is zárnám eme okfejtés… Az idő az ember legmélyebb „létdimenziója”. És már el is érkeztünk Piotr Smolnicki művészetéhez.

Az egymásra épülő rétegek, különböző anyagfajták megjelenítése a mű létrehozásánál nem mindennapi. Felrúgja az un ortodox szemléletet a sokszorosított grafikai lapjain, kilép a térbe, olyan anyagokat használ együtt melyek nem biztos, hogy egy itthoni biennálén bekerülnének a kiállított  tárgyak közé. Itt csak zárójelben jegyezném meg; mert például mi hol tartunk? Egy kurátorok által diktált klón-művészetet produkálunk és azt hisszük, ez az irány és ezért is halad el mindenki mellettünk min egy gyors expressz/.

De ne értsenek félre Ö művet csinál és itt ez a fő.

Például a letrikus jelrendszer áttűnik egy fej formátumú tér struktúrába és máris próbáljuk olvasni. Nem tudom menjek-e bele a részletekbe, magyarázzam el a technikai bravúrokat, magyarázzam el a nézőnek mit lát vagy hagyjam és mindenki megtalálja a munkákba rejlő üzentetett. És, ha érdekli a technikai részlet, kérdezze meg a művészt, hogyan szórt kormot a festékre hogy az a fekete jel legyen nem félelemkeltő negatív, bársonyos mélyen tiszta, vagyis most annyit tudok mondani, Piotr Smolnicki művein a négy térdimenzió létezik.  Mi nézők most még csak spekulálunk, viszonyítunk, mert az agyunk nem tudja elképzelni – érzékszervileg tapasztalunk valami furcsaságot. De amit ma még nem értünk, nem tudunk, az nem biztos, hogy nem lesz holnapra evidenciaértékű tény.

Úgy érzem a művésznek műveit érdemes volt Budapestre hoznia, hogy lásuk a lengyel expressz épen merre tart, és ha pályája Möbius vonalon halad még tán mi is fel tudunk szállni /és újra zárójelbe jegyzem meg, ha tényleg akarunk azon a nemzetközi vonaton utazni/.

Vásárhelyi Antal

Budapest, 2012. május 23.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s